Gyürei Református Templom, mint Árokháty Béla emlékhely
4813 Gyüre, Árpád utca 24.
GPS: É48,103005 K22,161821
telefon: (20) 886 4580
kapcsolat: Sebestyén Zoltán, (20) 886 4580, sebyzolifreemail.hu, http://www.gyure.hu/

Genfi zsoltárok a magyar kórusirodalomban A XX. század derekán az egyházi zenében jártas magyar zeneszerzők különböző nehézségi szintű feldolgozásokat készítettek a genfi zsoltárok dallamaira. A kórusirodalom jeles szerzői: Árokháty Béla, Gárdonyi Zoltán, Halmos László, Kodály Zoltán, Szokolay Sándor.

Genfi zsoltárok a magyar kórusirodalomban Az első zsoltárgyűjtemény, mely tartalmazta mind a 150 zsoltárt, népi eredetű német és francia dallamokra alkalmazva azokat, 1540-ben jelent meg Antwerpenben. Majd ezt követték az angol, skót, finn, skandináv zsoltárénekeskönyvek, a magyar Psalmus-ok, zsoltárparafrázisok. Kálvin (1509–1564), aki a reformátorok közül a legradikálisabb álláspontot képviselte az éneklés terén, biblikus gondolkodású teológusként, a zsoltárokat tartotta a legmegfelelőbbnek a gyülekezeti éneklésben: ”Ámde igazán mondja Ágoston: senki sem tud Istenről méltóképpen énekelni, csak az, akit Ő tanít meg erre. Ezért akármerre is keresgéljünk körös-körül, sem jobb, sem Isten dicsőítésére alkalmasabb énekeket nem találhatunk, mint a Dávid zsoltárait, amelyekre maga a Szent Lélek tanította meg őt. Amidőn tehát ezeket énekeljük, bizonyosak lehetünk abban, hogy e szavakat maga Isten adja a szánkba, mintha csak Ő maga énekelne bennünk önnön dicsőségét magasztalva.” Kálvin, munkatársait buzdítva, 1562-re létrehozta a Genfi Zsoltároskönyvet. Kálvin a gyülekezeti éneklést egyszólamú formában, anyanyelven képzelte el. Fontos volt számára az, hogy a gyülekezet értse amit énekel. Ezt az elvet tartották szem előtt azok a magyar zeneszerzők is, akik feldolgozásaikat magyar szöveggel tették közzé. Kodály Zoltán tíz genfi zsoltárt közölt az Iskolai Énekgyűjtemény-ben. Így a református egyházi zene hagyományának kiemelkedő darabjai is bekerülhettek a magyar zeneoktatás anyagába a gregorián dallamok és a katolikus népénekek mellett. A genfi zsoltárok közül Kodály hetet dolgozott fel: a Bicinia Hungarica sorozatban három zsoltár, a 33., a 124. és a 126. feldolgozása található; 1936-ban készült el a nőikari kompozíció, a 150. genfi zsoltár; a vegyeskari kompozíciók közül 1943-ban a 121. genfi zsoltár, és 1948-ban az 50. genfi zsoltár; végül, 1951-ben, a pozsonyi úti orgona szentelésére készült a hangszerkíséretes 114. genfi zsoltár. A kórusművek szövegét vizsgálva észrevehető, hogy Kodály a prozódia szabályainak megfelelően belejavít Szenci fordításába, szórendjébe. Kodály 50. genfi zsoltár-a a capella kórusmű. Magát a zsoltárt régen adventi zsoltárként tartották számon, az úgynevezett második Adventre, Krisztus ítéletre való eljövetelére gondolva. A mű két nagy részre tagolódik: az elsőben három, a másodikban négy zsoltárvers feldolgozása hangzik el, ezt követi a záróvers. A dór hangnemű zsoltárdallam bemutatása, a gyülekezeti éneklés mintájára, unisonoban történik, a két magas fekvésű szólamban, a szopránban és tenorban, g-dórban. A második vers feldolgozása valójában kétszólamú. A cantus firmus a mély szólamokban, unisonóban szólal meg (alt és basszus), a magas szólamok egyszerű ellenponttal követik, c-dórban. A polifonikus indítású harmadik strófa fokozatosan homofon feldolgozássá alakul és egy négy ütemes záró résszel g-dórban, de a záró akkordban nagy tercen áll meg. A második rész merész hangnemi váltással kezd: félhanggal lennebb indítva a zsoltárdallamot h-dórba ugrik. Minden új zsoltárvers feldolgozása egy-egy kvinttel mélyebb hangnembe visz. Így jutunk el é-be, á-ba, d-be, míg a záró rész visszavezet g-dórba. A szólamok száma kiszélesedik nyolcra, a monumentális záró rész következtetése: „Az ki hálát ad, engem az becsül! Az ki jár ez úton, nincs semmi kétség, kíséri áldásom.” A 114. zsoltár az Egyiptomból való kivonulás csodálatos eseményeiről szól. Isten népének test szerinti szabadulása a rabságból előre vetíti a hívőknek Krisztusban beteljesült valóságos és teljes megszabadulását. A zsoltár költői képei Isten erejét, hatalmát sugározzák. Szavától megrettenve a tenger „hátra álla”, a Jordán vize visszafelé folyt, a hegyek szökdöstek mint a bárányok. Hatalmas ereje a kősziklából vizet, életet fakasztott.