Rákosliget Magyarok Nagyasszonya Római Katolikus Templom
1172 Budapest, Rákosliget Hősök tere 1.
telefon: (1) 257 9427
kapcsolat: www.bartokzenehaz.hu

Keveset, és sokszor téves információt tudunk az 1215. év politikájáról, a XIII. századról. Katona József Bánk bán drámájának története folytatódik a kamaraoperánkban a Monarchia Vonósnégyes közreműködésével. Szereplők: II.Endre király: Vághelyi Gábor Jolanta királyné: Bokor Jutta Erzsébet: Denk Viktória János érsek: Jekl László Krónikás: Mohai Gábor Művészeti vezető: Schuszter Andrea

Keveset, és sokszor téves információt tudunk 1215.év politikájáról, a XIII. századról. Katona József Bánk bán drámájának története folytatódik a kamaraoperánkban. Katona József költői szabadsággal írta meg e történelmi valóságot. Valójában Petúr, a gyilkosság értelmi szerzője és elkövetője, Bánk bán, aki szintén jelen van a királynő gyilkosságon a többi magyar nemessel együtt, e véres tettet nem akadályozza meg. Endre király, éppen a keresztes háborúból érkezett haza a szörnyű hírre. Az uralkodó- igyekezett mindenkinek megfelelni, félvén a nagyurak- s a nyugat haragjától, s nem torolta meg igazán a királyné gyilkosságát. Bár nagyon is szerette a merániai asszonyt a király, de a véres nap eseményét egy tetemrehívással, a bánokat eltávolítván az udvarból befejezett ügynek tekintette. A királyné pompás temetését elnapolta. Gertrudis síremlékének avatására és a pilis-szentkereszti kolostor felépítésére így-15 esztendőt kellett várni. Endre király második asszonya, Jolanta ügyes politikát folytatott. Rávette a királyt a pilisi kolostor felépíttetésére, és igyekezett az utódokat egymással megbékéltetni. A két királyfi Béla és Kálmán herceg szeretetben rivalizálás nélkül nőtt fel, elismervén egymás érdemeit. A kettejük csodálatos karrierje mindenki számára ismeretes. A kamaraopera egyik jelentős figurája Erzsébet /a későbbi Szent Erzsébet/, aki Gertrudis királyné – anyja megöletését megálmodta. Erzsébet első víziója ,az operában meghatóan jelentős szerepet kapott. Erzsébet megálmodta anyja megöletését. Gertrudis királyné lánya víziójában segítséget kért, a tiszta lelkű lánytól lelke megbékélésére. A Thüringiában élő királylány nem lép fel térdeplőjéről és éjt napon át fohászkodik anyja lelki üdvéért. A zene vezérmotívumai visszaidézik a 13. századot, II. Endre király korát, s számos zenei utalást találunk a reformkorra stílusára is.. /záró finálé-gyászinduló/ Balázs Árpád-Baranyi Ferenc műve katartikus hatású dalmű. Szeretettel ajánljuk minden érdeklődő korosztály részére, akik mélyebben szeretnének elmerülni ebben a csodálatos, de félelmetes történelmi időben. A darab végén rájövünk: a történelem folytonos körforgás- változnak a szereplők, de sajnos mi magyarok nem akarunk elődeinktől tanulni. „Nem vádolunk, nem védünk,itt kell e földön élnünk.” A Rákoshegyi Bartók Zeneház szervezésében.