Józsa Judit Galéria
1053 Budapest, Városház utca 1.
telefon: (1) 951 7334
kapcsolat: Józsa Judit, (1) 951 7334, jozsajuditjozsajudit.hu, www.jozsajudit.hu

Józsa Judit kiállítása az európai kultúrában jelen lévő erényekt mutatja be gyönyörű kerámiák megformálásával.

Józsa Judit kerámiaszobrász művészettörténeti ismereteire támaszkodva, az ikonográfia tudatos használatával az egyetemes Isten-tudatot, a keresztény erkölcsi rendet, a magyar nép hagyományt, ősi örökségünket a magyarság-tudattal ötvözve alkot. Nemcsak esztétikai élményt szeretne nyújtani a szellemi-lelki értékekre fogékony látogatóknak, hanem egyúttal történelmet, művelődéstörténelmet, asszociációs látást is. Cálja a magyar társadalomban az egészséges önismeret elérése, ugyanakkor felhívja a figyelmet értékeinkre, megerősítve nemzettudatunkat és helyes önértékelésünket Európa szívében. Az erény olyan készséget jelent, amely az embert és tetteit jóváteszi. Aquinói Szt. Tamás erénytana áll legközelebb Józsa Judithoz, ezt fogadja el, e szerint él. Ő a keresztény erkölcsi életet a három isteni és a négy sarkalatos erény alapján fejti ki. Erénytanába beledolgozta az arisztotelészi, a sztoikus és az újplatonikus meglátásokat, valamint a korábbi teológusok tanítását is. Józsa Judit ennek megfelelően fogalmazta meg és képzelte el azokat az erényeket, amelyeket alapvetőnek érzett a magyar nép életében is, így három isteni – Hit, Remény, Szeretet – és a négy emberi – Okosság, Igazságosság, Erősség, Mértékletesség – erényre esett a választása. Továbbá kiválasztotta a magyar nép jellemvonásai közül a hét legfontosabbat – Hazaszeretet, Összetartás, Vallásosság, Hősiesség, Bátorság, Kreativitás, Büszkeség –, de nem állította szembe a hét bűnnel, hanem csak és kizárólag a jó tulajdonságokat mintázta meg. Az erénykatalógusa kompozícióival új műfaj született. Jókai Anna író a megnyitóbeszédében, magyarul hundala vagy hondala szavakkal nevezte el őket. A magyar parasztság a múltból nemcsak egy-egy motívumot, emléktöredéket hozott magával, hanem az egész motívumkincsben, mint összefüggő jelrendszerben, elrejtette ősi világszemléletének alapvető elemeit is. A világ jelenségei között érzékfeletti összefüggés létezik és ezt a transzcendens tudást a hagyomány szimbólumrendszerekben őrizte meg. A hagyományos közösségek jelképeket teremtő, jelképekben gondolkodó, azokat átörökítő emberekből álltak. A szimbólumok rendszerén keresztül alakult ki egy közösség identitása is. Ez a világlátás, a jelekben rögzített és jelekkel közvetített tudás pedig ma is érvényes üzenettel szól. Nem véletlen az anyaghasználat: minden kompozíció alapja, „gyökere” egy vastag, erős és gyönyörű erezetű csomoros nyárfa, amelyen a törékeny erkölcsi tulajdonságok szimbólumaként jelennek meg az úgynevezett papíragyagból készült, kétszer égetett, áttört, szinte csipkeszerű, légiesen törékeny reliefek.