Hegyvidéki Kulturális Szalon
1124 Budapest, Törpe utca 2.
telefon: (1) 202 2509
kapcsolat: Tüskés Anna, (20) 541 0936, tuskes.annagmail.com

Rab számos időszerű társadalmi, morális, etikai kérdést vet fel regényeiben: így például fontosabb-e a „tartás” mint a saját magán vagy a másik emberen való segítség; a hit szerepe az emberi életben; a társadalmi rend helyessége. Tüskés Anna, Rab Gusztáv írói hagyatékának gondozója, bemutatja és értelmezi az író és művei kalandos életét. Beszélgetőtárs Juhász Anna irodalmár.

Az 1958-tól Franciaországban élt és ott elhunyt Rab Gusztáv (Sárospatak, 1901–Dreux, 1963) író, újságíró nagyrészt kiadatlan regény- és novellakéziratait és levelezését artalmazó írói hagyatékát fél évszázadon át a párizsi redemptorista szerzetesek őrizték, majd 2013-ban a Párizsi Magyar Intézet közvetítésével került Budapestre, a Petőfi Irodalmi Múzeumba. Rab hét, hagyatékában fennmaradt regénye most először jelenik meg magyar nyelven. Az 1949-ben szilenciumra ítélt író 1949–1956 között a Keleti Főcsatorna építkezésén földmérőként dolgozott. Pár év alatt geodéziai technikus, brigádvezető lett, s mérnöki munkát végzett. A csatorna építéséhez szükséges földmérésekhez kitelepített nőket és férfiakat vett fel munkásnak. Az ekkor megismert emberi sorsokat örökítette meg az Utazás az ismeretlenbe című regényében. Rab számos időszerű társadalmi, morális, etikai kérdést vet fel regényeiben: így például fontosabb-e a „tartás” mint a saját magán vagy a másik emberen való segítség; a hit szerepe az emberi életben; a társadalmi rend helyessége. A Szent Optika és a Patak rózsája című két regénye Kassa 1619-es ostromának és Sárospatak 1907 körüli életének színes képét rajzolják. A két regényt összekapcsolja egyrészt közös színhelyük, Sárospatak, másrészt némileg rokon témájuk, a katolikus–protestáns felekezeti ellentét, hit és hitetlenség problémája, szoros összefüggésben az aktuális kortörténeti beágyazottsággal. A Szent Optika az egyetlen regény a 19–20. századi magyar irodalomban, amely feldolgozza a 17. századi kassai vértanúk témáját. A Patak rózsájának témaválasztása ugyancsak különleges: teljes egészében a 20. század eleji protestáns megújulás problematikájával, csodahit és racionális felfogás konfliktusával foglalkozik. Kleopátra tükre - A regény 1944 késő őszén és 1945 elején játszódik Budapesten, amikor a szovjet hadsereg Budán észak - ról nyomul előre, és fokozatosan elfoglalja a Hárshegyet. Főszereplői a Szép Ilonka vendéglősei, valamint az Elmegyógyintézet orvosai és a kiskapun kijáró néhány kezeltje. Sabaria avagy Szent Márton köpenye - 1952 nyarán, a sztálini terror csúcsán, a magyar kormány elhatározza, hogy kultúrutazásokat rendszeresít a nép nevelésére. Az első kultúrbusz a fővárosból Szombathelyre megy, a római kori Sabariát feltáró ásatásokra, Szent Márton szülővárosába. Negyvenhat utassal indul el reggel Budapestről a busz, és harminchat utassal tér vissza éjjel Szombathelyről. Mi történt tíz utassal? Mi lett a sorsuk? Utazás az ismeretlenbe 1951 júniusában az ötvennyolc éves Balázs Ákost, volt abaújkéri birtokost és kormányfőtanácsost kitelepítik Budapesti házából Tiszapócsra, ahova csak néhány bútort és a kutyáját viheti magával. Az állandó lakhelyül kijelölt településre mintegy százötven kitelepítettel együtt érkezik, akik sokféle társadalmi rétegből származnak a Mester utcai iparostól kezdve a Magyar Tudományos Akadémia lepkészén és az Afrika-vadászon át egy hercegig. „Bacsóné Boldog Birodalmában” putrikban, ólakban szállásolják el a családosan vagy egyedül érkezőket. Az orvhalászaton, rőzsézésen vagy más bűntetten rajtakapott, kitelepített embereket pénzbírsággal sújtják, és aki nem tud vagy nem hajlandó fizetni, azt a Hortobágyra viszik ledolgozni a büntetést. Párizsi gyors - Az 1956-os forradalom kitörésének éjszakáján játszódik, amikor hét ember várja a párizsi gyorsvonattal érkező rokonát a budapesti Keleti pályaudvaron, akik a vonat késése miatt megismerkednek egymással, és vonatbalesetre gyanakszanak. A párizsi gyors előtt közlekedő, hibás váltóállítás miatt tehervonatba rohant személyvonat után végül megérkezik a párizsi gyors. A verebek - 1957-ben egy budapesti lakásban elmesélt történet egy olasz származású asszonyról, Nináról, aki Budapest utcáin kirakatok előtt térdelve fennhangon régi értékeit, bundáját emlegeti. Az asszony a két világháború között a IX. kerületi Mester utcában lakott cipész férjével. A második világháború előtt és alatt ki akarta tiltatni a mindent összepiszkító, és az utcában cukrászdát üzemeltető idős asszonyt teljesen tönkretevő verebeket a Mester utcából.