Zugligeti Szent Család-templom
1125 Budapest, Szarvas Gábor út 52.
kapcsolat: www.ars-sacra.hu

{Lovász Irén Kossuth-díjas Érdemes Művész népdalénekes, előadóművész koncertje.} Közreműködik: {Mizsei Zoltán} és {Ágoston Béla} Az est tiszteletadás az égi és földi hang, az isteni és emberi világok találkozásának. Az énekelt emberi hangon előadott műsor a szakrális magyar népköltészet énekelt darabjaira alapul, melyek az évkör szakralitását és egységét hangsúlyozzák. Ezen kívül elhangzanak Mária himnuszok, Szent István királyról szóló énekek, zsoltárok, valamint középkori latin nyelvű gregorián és többszólamú énekek.

Az Égi Hang című műsor ihletője és első helyszíne a Pécsi Székesegyház altemloma, varázslatos akusztikája és felejthetetlen hangulata. A szakrális tér védelmező ereje és inspiráló környezete olyan élményt adott az alkotóknak, amiből megszületett az ÉGI HANG című lemez, a Gyógyító hangok sorozat első darabja, és azóta aranylemez lett. A lemezfelvétel a Budapesti Szent István Bazilika altemplomában készült, első díszelőadásának a Budavári Mátyás templom adott otthont a Tavaszi fesztivál keretében, majd megszólalt teltházas koncerteken a Szent István Bazilikában, az Ulmi Dómban, a nyírségi kis árpádkori templomokban, nemzetközi fesztiváldíjat nyert Észtország középkori templomaiban, különös élményt adott a lombardiai 12-13. századi olasz templomban, kétszer is felcsendült a Zágrábi Katedrálisban, elhangzott Tihanyi Bencés Apátságban, Pannonhalmán, a Pécsi Székesegyházban, a pesti Belvárosi Plébániatemplomban, és felemelő élményt adott a Brüsszeli Szent Mihály Katedrálisban és a londoni Covent Garden St. John’s Church közönségének is. Az est tiszteletadás az égi és földi hang, az isteni és emberi világok találkozásának. Az énekelt emberi hangon előadott műsor a szakrális magyar népköltészet énekelt darabjaira alapul, melyek az évkör szakralitását és egységét hangsúlyozzák. Ezen kívül elhangzanak Máriahimnuszok, Szent István királyról szóló énekek, zsoltárok, valamint középkori latin nyelvű gregorián és többszólamú énekek. A középkori latin nyelvű ambrozián énekek és az olasz lauda az európai párhuzamokat, valamint a népi- és hivatalos vallásosság egymás mellett élését, dinamikáját, színességét hivatott itt képviselni. A zenei kíséretek a világ számos kultúrájában az elmélyülést segítő, s az örökkévalóság zenei megjelenítésére szolgáló burdon-technikának különböző, szabadon értelmezett változatai, a doromb-énektől az improvizatív és repetitív dallam-osztinátóig.