ARS SACRA

Sík Sándor: Ments meg Uram!


	Sík Sándor: Ments meg Uram! A virágtalan, gyümölcstelen ágtól, A meddőségtől, lanyhaságtól, A naptalan és esőtelen égtől: Ments meg Uram a szürkeségtől! Édes az ifjak méntás koszorúja, Fehér öregek aranyos borúja, Virága van tavasznak, télnek: Ne engedj Uram koravénnek! Csak attól ments meg, keresők Barátja, Hogy ne nézzek se előre, se hátra. Tartsd rajtam szent, nyugtalan ujjad, Ne tűrd, Uram, hogy bezáruljak! Ne hagyj Uram megülepednem, Sem eszmében, sem kényelemben. Ne tűrj megállni az ostoba van-nál, S nem vágyni többre kis mái magamnál. Ha jönni talál olyan óra, Hogy megzökkenne vágyam mutatója, Kezem kezedben ha kezdene hűlni, Más örömén ha nem tudnék örülni, Ha elapadna könnyem a más bűnén, A minden mozgást érezni ha szűnném, Az a nap Uram hadd legyen a végső: Szabadíts meg a szürkeségtől!


	Üdvösség Weörös Sándor verse Csak azért az egyetlen napért érdemes volt megszületnem, amikor szeretni tudtam, és szeretnek-e, nem kérdeztem. Csak ennyi történt teljes életemben, egyébkor szakadékba buktam. Csak ezért az egyetlen napért érdemes volt megszületnem.

2024. szeptember 14-22.

„Az igazság békét teremt” (Iz 32,17)

„Az igazság békét teremt” (Iz 32,17)

Ars Sacra Fesztivál • séták • hírek • média • vers • kapcsolat