Szent II. János Pál
 
„Szükségünk van reverenda és fátyol nélküli szentekre.
Szükségünk van farmeros és tornacipős szentekre.
Szükségünk van szentekre, akik moziba mennek, zenét hallgatnak, és barátaikkal sétálnak.
Szükségünk van szentekre, akik Istent teszik első helyre, de az egyetemen is kitűnnek.
Szükségünk van szentekre, akik időt találnak a mindennapi imára, és képesek a tiszta szerelemre, vagy a tisztaságot megszentelik…
Szükségünk van korszerű szentekre, XXI. századi szentekre, akik erre korszakra alkotják meg a lelkiségüket.
Szükségünk van olyan szentekre, akik el vannak kötelezve a szegények iránt és a szükséges szociális változások iránt.
Szükségünk van a világban élő szentekre, a világban megszentelődő szentekre, akik nem félnek a világban élni.
Szükségünk van kólát és hot-dogot fogyasztó, internetező és iPodot használó szentekre.
Szükségünk van olyan szentekre, akik szeretik az Eucharisztiát, és nem szégyellnek a hétvégén sört inni vagy pizzát enni a barátaikkal.
Szükségünk van olyan szentekre, akik szeretik a mozit, a színházat, a zenét, a táncot, a sportot.
Szükségünk van társaságot kedvelő szentekre, akik nyitottak, normálisak, barátságosak, vidámak és jó barátok.
Szükségünk van olyan szentekre, akik e világban élnek, és meg tudják ízlelni a világ jó és tiszta dolgait, de mégsem világiasodnak el…”
 
(Ferenc pápának tulajdonítják, de eredete nem bizonyított)
 
A képek (Kállai Nagy Krisztina) és szövegek (Bethlenfalvy Gábor) szerzői jogvédelem alatt állnak.
(A kiválasztott képre kattintva elérhetővé válik a hozzátartozó teljes szöveg.)
 
FOR ENGLISH VERSION, CLICK HERE!

1870. október 28-án született Dunakilitin, 1931. január 22-án halt meg, Bécsben.
 
Ünnepe: január 22
 
Boldog dr. Batthyány Strattmann László 1870. okt. 28-án született Dunakilitin. Iskolai tanulmányait Kalksburgban, majd 1885-től Kalocsán a jezsuiták iskolájában végzi. 1896-ban iratkozik be Bécsben az orvosegyetemre. 1898. nov. 10-én feleségül veszi Coreth Mária Terézia grófnőt. 14 gyermekük született. 1900. jún. 9.-én avatták doktorrá. Első kórházát Köpcsényben alapította.
A trianoni határmegvonás után Körmendre költözött családjával, ahol a kastély egy szárnyában hozta létre második kórházát szembetegek részére. Egész életében a szegények orvosaként ingyen gyógyította, segítette a rászorultakat. Betegeinek nem csupán a testi, hanem a lelki egészségével is törődött. Igyekezett bennük felkelteni a gondviselő Istenbe vetett bizalmat. Betegei már életében szentnek tartották.
1922-ben kinevezték a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus Állandó Bizottságának tagjává. 14 hónapi súlyos betegség után Isten akaratában megnyugodva, az aznapi zsolozsmáját elimádkozva, szeretteivel körülvéve halt meg. 2003-ban Szent II. János Pál pápa avatta boldoggá.
 
Boldog Dr. Batthyány-Strattmann László egész életében nagy Eucharisztia-tisztelő volt, és hitt az Eucharisztia gyógyító erejében. Családjával minden reggel szentmisével kezdte a napot és mélységes hittel vette magához az Oltáriszentséget.
„A szentáldozás a legszebb az egész napban. Istenem! Bocsásd meg mindannyiunk gyenge előkészületét és hálaadását!” Közvetlenül halála után plébánosa így nyilatkozott az eucharisztikus Jézus iránti szeretetéről:
„Senkivel az életben nem találkoztam, aki az Oltáriszentséget annyi áhítattal tudta volna nézni, és éppen ezért az Oltáriszentségben az eucharisztikus Jézustól annyit tudott volna kérni és kapni, mint Batthyány. Aki látta őt áldozni és ismerte nagy tudását, napsugaras, eleven kedélyét és emellett ezt a csodálatos áhítatot, az megérezte, hogy számára az Eucharisztia nem volt csupán áhítatgyakorlat, hanem Jézusnak valóságos jelenléte. Ő valóban Jézushoz megy. Őt látja, hallja és boldogan imádja."
(Részlet Dr. Faigl Ilona Mária Batthyány-Strattmann Lászlóról írt életrajzából.)