Az Ars Sacra Alapítvány vándorkiállításán életnagyságban elevenednek meg nemzetünk példaképei, magyar szentek, boldogok és tiszteletreméltó személyek. A kicsiket és nagyokat egyaránt megszólító kiállítás grafikáját Kállai Nagy Kriszta készítette, az életrajzi összefoglaló Bethlenfalvy Gábor munkája. Kiállításunkon az Árpád-házi szentektől újkori történelmünkig mutatunk fel életpéldákat, amellyel nem csak hiteles embereket, de a magyar nemzet történetét is megismerhetik.
 
A kiállítás kültéri és beltéri változatban is kölcsönözhető!
 
Kültéri kiállítás:
20 db, 160 x 80 cm-es forgatható aluminium szerkezetes panelhez, 28 féle kétoldalas grafikázott 5 mm KÖMA táblából választhat, szerkezetenként 4 db betonkockával (egy kocka súlya kb. 15 kg).
 
Beltéri kiállítás:
28 db kétoldalas grafikázott, 200x85 cm rollup kivitelben. Mérete összecsukva 90 cm hosszú 15 cm átmérőjű henger, darabonként tokban szállítható. Mindkét kiállításunk kölcsönözhető egyben, illetve egyedi megbeszélés szerint.
 
Vegye fel velünk a kapcsolatot! Tel: +36 30 145 1284, email: ars.sacra.09@gmail.com
 
Mindkét kiállítás anyagában az alábbi Szentek, Boldogok és Tiszteletreméltó személyek szerepelnek:
1. Apor Vilmos, 2. Batthyány-Strattmann László, 3. Boldog Gizella, 4. Boldog IV. Károly, 5. Boldog Özséb, 6. Brenner János, 7. Eszterházy János, 8. Kassai Vértanúk, 9. Kaszap István, 10. Márton Áron, 11. Meszlényi Zoltán, 12. Mindszenty József, 13. Romzsa Tódor, 14. Salkaházi Sára, 15. Sándor István, 16. Scheffler János, 17. Szent Albert, 18. Szent Erzsébet, 19. Szent Ferenc, 20. Szent Gellért, 21. Szent Hedvig, 22. Szent Imre, 23. Szent István, 24. Szent II. János Pál, 25. Szent Kinga, 26. Szent László, 27. Szent Margit, 28. Szent Piroska.

„Ne féljetek vágyakozni arra, hogy szentté váljatok!”
Szent II. János Pál pápa
 
FOR ENGLISH VERSION, CLICK HERE!

1200 körül született Esztergomban, 1270. január 20-án halt meg Szentkereszten.
 
Ünnepe: január 20.
 
Boldog Özséb Esztergomban született, s itt szentelték pappá. Az esztergomi főkáptalan kanonokjaként egyházi könyveket írt, de élénk kapcsolatban állt a környék remetéivel is. A tatárjárás után lemondott kanonoki méltóságáról, javait szétosztotta a rászorulók között, és társaival a pilisi sziklás rengetegbe vonult, ahol remeteként élt. A csodálatos látomás hatására társaival 1250-ben monostort és templomot épített. Egyesítve az ország remeteségeit megalkotta az „Első Remete Szent Pál testvéreinek” nevezett közösséget, melynek tartományfőnökévé választották. 1262-ben Rómában a Szentatya jóváhagyását kérte a rendalapításhoz. A pápa felhatalmazása alapján veszprémi Pál püspök a rend kolostorainak megvizsgálása után jóváhagyta annak működését
I. Remete Szent Pál Rendje néven. Özséb a szentség hírében, az általa alapított Szent Kereszt-monostorban
halt meg, s a templom sírboltjában temették őt el. A Szentségi és Istentiszteleti Kongregáció 2008- ban engedélyezte Boldog Özséb tiszteletének egész Magyarországra történő kiterjesztését.
 
Hosszú imák, sok böjt és elmélkedések érlelték hivatását. Mindennap mély áhítattal mutatta be a szentmisét, ami akkor ritka és szokatlan dolog volt. /.../ Egy éjjel, imádság közben, az erdő mélyén sok apró lángot pillantott meg. A lángocskák egymás felé tartottak, s végül Özséb atya keresztje előtt tüzes fénynyalábbá
olvadtak össze. /.../ Szentségekkel megerősödve mindegyiket atyailag megcsókolta, és könnyek között adott hálát Teremtőjének a kapott sok jókért, mert tudniillik az ő erejével reformálta meg testvéreit.”
(Gyöngyösi Gergely: Arcok a magyar középkorból Szépirodalmi könyvkiadó, Bp., 1983. in: Magyar ritkaságok sorozat.)