Szent II. János Pál
 
„Szükségünk van reverenda és fátyol nélküli szentekre.
Szükségünk van farmeros és tornacipős szentekre.
Szükségünk van szentekre, akik moziba mennek, zenét hallgatnak, és barátaikkal sétálnak.
Szükségünk van szentekre, akik Istent teszik első helyre, de az egyetemen is kitűnnek.
Szükségünk van szentekre, akik időt találnak a mindennapi imára, és képesek a tiszta szerelemre, vagy a tisztaságot megszentelik…
Szükségünk van korszerű szentekre, XXI. századi szentekre, akik erre korszakra alkotják meg a lelkiségüket.
Szükségünk van olyan szentekre, akik el vannak kötelezve a szegények iránt és a szükséges szociális változások iránt.
Szükségünk van a világban élő szentekre, a világban megszentelődő szentekre, akik nem félnek a világban élni.
Szükségünk van kólát és hot-dogot fogyasztó, internetező és iPodot használó szentekre.
Szükségünk van olyan szentekre, akik szeretik az Eucharisztiát, és nem szégyellnek a hétvégén sört inni vagy pizzát enni a barátaikkal.
Szükségünk van olyan szentekre, akik szeretik a mozit, a színházat, a zenét, a táncot, a sportot.
Szükségünk van társaságot kedvelő szentekre, akik nyitottak, normálisak, barátságosak, vidámak és jó barátok.
Szükségünk van olyan szentekre, akik e világban élnek, és meg tudják ízlelni a világ jó és tiszta dolgait, de mégsem világiasodnak el…”
 
(Ferenc pápának tulajdonítják, de eredete nem bizonyított)
 
A képek (Kállai Nagy Krisztina) és szövegek (Bethlenfalvy Gábor) szerzői jogvédelem alatt állnak.
(A kiválasztott képre kattintva elérhetővé válik a hozzátartozó teljes szöveg.)
 
FOR ENGLISH VERSION, CLICK HERE!

1200 körül született Esztergomban, 1270. január 20-án halt meg Szentkereszten.
 
Ünnepe: január 20.
 
Boldog Özséb Esztergomban született, s itt szentelték pappá. Az esztergomi főkáptalan kanonokjaként egyházi könyveket írt, de élénk kapcsolatban állt a környék remetéivel is. A tatárjárás után lemondott kanonoki méltóságáról, javait szétosztotta a rászorulók között, és társaival a pilisi sziklás rengetegbe vonult, ahol remeteként élt. A csodálatos látomás hatására társaival 1250-ben monostort és templomot épített. Egyesítve az ország remeteségeit megalkotta az „Első Remete Szent Pál testvéreinek” nevezett közösséget, melynek tartományfőnökévé választották. 1262-ben Rómában a Szentatya jóváhagyását kérte a rendalapításhoz. A pápa felhatalmazása alapján veszprémi Pál püspök a rend kolostorainak megvizsgálása után jóváhagyta annak működését
I. Remete Szent Pál Rendje néven. Özséb a szentség hírében, az általa alapított Szent Kereszt-monostorban
halt meg, s a templom sírboltjában temették őt el. A Szentségi és Istentiszteleti Kongregáció 2008- ban engedélyezte Boldog Özséb tiszteletének egész Magyarországra történő kiterjesztését.
 
Hosszú imák, sok böjt és elmélkedések érlelték hivatását. Mindennap mély áhítattal mutatta be a szentmisét, ami akkor ritka és szokatlan dolog volt. /.../ Egy éjjel, imádság közben, az erdő mélyén sok apró lángot pillantott meg. A lángocskák egymás felé tartottak, s végül Özséb atya keresztje előtt tüzes fénynyalábbá
olvadtak össze. /.../ Szentségekkel megerősödve mindegyiket atyailag megcsókolta, és könnyek között adott hálát Teremtőjének a kapott sok jókért, mert tudniillik az ő erejével reformálta meg testvéreit.”
(Gyöngyösi Gergely: Arcok a magyar középkorból Szépirodalmi könyvkiadó, Bp., 1983. in: Magyar ritkaságok sorozat.)