Szent II. János Pál
 
„Szükségünk van reverenda és fátyol nélküli szentekre.
Szükségünk van farmeros és tornacipős szentekre.
Szükségünk van szentekre, akik moziba mennek, zenét hallgatnak, és barátaikkal sétálnak.
Szükségünk van szentekre, akik Istent teszik első helyre, de az egyetemen is kitűnnek.
Szükségünk van szentekre, akik időt találnak a mindennapi imára, és képesek a tiszta szerelemre, vagy a tisztaságot megszentelik…
Szükségünk van korszerű szentekre, XXI. századi szentekre, akik erre korszakra alkotják meg a lelkiségüket.
Szükségünk van olyan szentekre, akik el vannak kötelezve a szegények iránt és a szükséges szociális változások iránt.
Szükségünk van a világban élő szentekre, a világban megszentelődő szentekre, akik nem félnek a világban élni.
Szükségünk van kólát és hot-dogot fogyasztó, internetező és iPodot használó szentekre.
Szükségünk van olyan szentekre, akik szeretik az Eucharisztiát, és nem szégyellnek a hétvégén sört inni vagy pizzát enni a barátaikkal.
Szükségünk van olyan szentekre, akik szeretik a mozit, a színházat, a zenét, a táncot, a sportot.
Szükségünk van társaságot kedvelő szentekre, akik nyitottak, normálisak, barátságosak, vidámak és jó barátok.
Szükségünk van olyan szentekre, akik e világban élnek, és meg tudják ízlelni a világ jó és tiszta dolgait, de mégsem világiasodnak el…”
 
(Ferenc pápának tulajdonítják, de eredete nem bizonyított)
 
A képek (Kállai Nagy Krisztina) és szövegek (Bethlenfalvy Gábor) szerzői jogvédelem alatt állnak.
(A kiválasztott képre kattintva elérhetővé válik a hozzátartozó teljes szöveg.)
 
FOR ENGLISH VERSION, CLICK HERE!

1242 január 27-én született Klisszán, 1270 január 18-án halt meg a Margit-szigeten.
 
Ünnepe: január 18.
 
IV. Béla magyar király és Laszkarisz Mária nikaiai görög herceg- nő lánya. A tatárjárás idején szülei megfogadták, hogy ha leányuk születik, Istennek ajánlják, és a dinasztiából elsőként az ország megszabadulásáért szerzetesnek adják. A tatárjárást követően Margit a veszprémi Szent Katalin-kolostorban nevelkedett, majd 1252-ben a Nyulak szigetén alapított domonkos apácakolostorba került. Két évvel később tett fogadalmat a budai rendi káptalanon megválasztott Humbert de Romans domonkos rendmester kezébe, 1261-ben pedig örök fogadalmat tett. 1270 januárjában hunyt el, 1943-ban avatta szentté XII. Piusz pápa.
 
"Oly igen édesen imádkozik vala e szent szűz minden időben, hogy/.../ leletik vala meg gyakorta a szororoktól a Szent Kereszt oltára előtt a karban. Mert Szent Margit asszony igen szeret vala imádkozni a Szent Kereszt oltára előtt, mert az időben a szakramentum, Krisztusnak szent teste fenn függ vala a Szent Kereszt oltára előtt. Vecsernye után nyugoszik vala egy keveset, és hajnalban ismét megtér vala imádságra mind miséig, és a misén veszi vala Krisztusnak szent testét nagy ájtatossággal. Veszi vala pedig Szent Margit asszony Krisztusnak szent testét tizenötször esztendeig. De mikoron a szororok Szent Margit asszonnyal együtt veszik vala Krisztusnak szent testét, Szent Margit asszony elterjeszti vala ő magát a földre, és nagy siralmakkal, szepegésekkel várja vala Krisztusnak szent testét, és úgy veszi vala ő hozzá nagy édességes ájtatossággal. Mindekutána pedig Szent Margit asszony veszi vala Krisztusnak szent testét, veszi vala egy felől a keszkenőt és tartja vala mindaddig, míg nem az egyéb szororok megkommunikálnak vala. É ezt teszi vala nagy ájtatossággal. Mikoron megkérdezik vala a szororok Szent Margit asszonyt, hogy miért tartaná ezenképpen a keszkenőt, úgymond vala Szent Margit asszony: „Azért tartom, hogy jobban láthassam Krisztusnak szent testét.”
(Szent Margit legendája. Árpád-kori legendák és Intelmek. Szentek a magyar középkorból. I. Bp. 1999. 110,125–126.)